2007. november 27., kedd

Három tojás

Végy egy vastagabb szelet füstölt házi sonkát. Ha megteheted, akkor a Józsi féléből, ami válogatott négycsillagos moslékon (sárgadinnyén, gépsonkán, rántott húson) nőtt fel.
Vágj belőle egy vastagabb szeletet, tedd bele a forró serpenyőbe, olajat még véletlenül se tegyél bele, pirítsd le, majd pár percre fedőt rá, hogy megpuhuljon kissé. Vedd kissé vissza a lángot, üsd rá a tojásokat. Ha teheted, rendes, hazitojást használj. Kissé sózd meg, tedd vissza a fedőt, és süsd készre a tojásokat.
Én úgy szeretem, ha kissé rezgős a fehérje, és mártogatós a sárgája.
Fehér kenyér illik hozzá.
Ha nem reggelire efogyasztod el, akkor egy finom Badacsonyi szürkebaráttal öblítsd le.

2007. november 19., hétfő

Négy vitorlás

Ma kikeltek a kis vitorlások - egyenlőre - vannak vagy háromszázan...

Úgy két héttel ezelőtt első alkalommal ikráztak le a vitorlásaim.
Igazából majd egy éve kezdődött, amikor is végre megvettem az első komoly akváriumomat, (amolyan gyermekkori vágy beteljesüléseként) kaptam magamtól karácsonyra egy 112 litereset.
Berendeztem ahogy illik, először csak növényekkel, majd amikor beállt a biológiai egyensúly, jöhettek a halak.
Kis halakat vettem, - ez nem olyan látványos az első pár hónapban, de ha együtt nőnek fel, megszokják egymást, nincsenek nagy csatározások az akváriumban.
Két pár vitorlás, egy pár arany és egy pár kékgurámi, egy pár porszívózóhal (a keresztségben az aymoneri nevet kapta) és egy garnélarák.
Az aranygurámik és a rák aránylag gyorsan jobblétre szenderültek. A gurámik voltak a pechesebbek, mivel nagyon kíváncsiak halak voltak, mindkettő beszorult egy nagy kő alá, és nem tudtak kitolatni...

Szóval, két hete leikrázott az egyik párom. Nem is gondoltam erre, nem voltam felkészülve rá. Utánaolvastam a neten, mit is mondanak a vitorlások szaporodásáról, és találtam egy vitorlásos fórumot is.
Beszereztem a szükséges hozzávalókat, és vártam. Három napja ismét leikrázott ugyanaz a pár, de most már nem hagytam hogy az akvárium lakói és a T. szülők felfalják az ikrákat, - levelestől kivettem azokat, és betettem a kis akváriumba.
Minden előírás szerint, egy porlasztókövet tettem a levél alá, hogy a 26 fokos víz finoman áramoljon.
Tegnap, a két napos ikrákon megjelentek a fekete pöttyök (a "szemek"), és ma estére szinte a összes kikelt.
Remélhetőleg honlapra elúsznak, felélik a szikzacskójuk tartalmát, és elfogadják az ivadék eleséget.

Közben bonyolódott a helyzet. A kék gurámi hímem besötétült, felvette a nászruháját, és elkezdett habfészket építeni. Leívtak a halak, - illetve felívtak, mert a labirintkopoltyúsok ikrájában egy olajcsepp van, amitől az felúszik a víz felszínére. A renitenskedő, a vízáramlás által elsodort ikrákat a papa a szájába veszi, és visszaköpi a habfészekbe.
Szóval a gurámi tejes minden halat elzavart a fészek környékéről, még a nála majd kétszer akkora vitorlásokat is.
Egy közös akváriumban, egy, az ikrákat illetve az ivadékokat jól védő szülővel sem lehet felnevelni a kishalakat (megeszi a többi hal éjszaka), ezért egy pohárral kimertem a habfészek és az ikrák egy részét, és azt is áttettem a nevelőakváriumba.
Mára a kis gurámik is kikeltek (jó 1 mm-esek lehetnek), ha szerencsém lesz, akkor azokból is sikerül felnevelni néhányat.

2007. november 15., csütörtök

Második hó

Ezt is megértük, sajnáltak az óvónők...
Hogy milyen nehéz a dolgom, majd három hónapig én vigyázok a gyerekekre, és hogy milyen nehéz nekik is, hogy nincs itthon az anyjuk.
Csak szegény anyát nem sajnálja senki :-)

Éjjel egyig a blog beállításait próbáltam csiszolni (kb. 11-kor kezdtem el, miután már nem bírtunk valami filmet megnézi Bélával). Hajnalban nem voltam valami friss.
Szóval éjjel egykor még visszavittem Petit a saját ágyába, de valamikor visszajött hajnalban, de pontosan erre nem emléxem.
Az viszont biztos, hogy fél hatkor ült mellettem az ágyon, és a Boci boci tarkát énekelte. Valahogy nem volt kedvem nevetni ezen, talán nem voltam elég éber hozzá...
De sikerült visszaaludnia, annyira, hogy fél hétkor negyed óráig keltegettem, mire életet leheltem belé...

A mai túra úgy 450 km volt, visszaértem időben Pestre. Szécsény magasságában rendesen havazott, szerencse, hogy a téli gumis kocsival indultunk el.
A Lagunára nem volt ma jelentkező, csökkentek az árán. Csak azt a kib..szott törzskönyvet kellene megtalálnom, - szétforgattam már az egész lakást, de nem nincs sehol.

2007. november 14., szerda

Első próba

Tetszik ZsohiGaby blogja, elhatároztam, hogy én is csinálok magamnak egyet.

Horgászni nem kell, munka mellett kell mindössze a gyerkőcökre vigyázni, így esténként erre is lesz időm.
Mivel a kötelező Haldorádós körömet lefutottam, a Lagunás topicban sincs semmi érdekes, így nekifogtam az írásnak.
Megjött Béla a Productronikáról, ha minden igaz, két céggel is sikerül megállapodnunk, hogy képviselhetjük őket itthon.
Ebből baj nem lehet, így a nagy örömre el is fogyasztottuk egy üveg bort, és jól kidobtam egy doboz rizssnack-et a kukába. Terveztem volna megenni, dehát ember tervez, kína végez. Úgy emlékeztem jobb ízű, dehát ez egy szar. Mintha kemény és mázas burokba csomagoltak volna némi mogyorót.
A Cigányok idejét kezdtük el nézni, de valahogy nem ment, - azon vettem észre magam, hogy a jobb poénokat sem veszem.

Ma van a negyedik nap, hogy a nejem Londonban van. Már csak vagy 90 van vissza. Hipp-hopp elmúlik.
Nem olyan vészes a helyzet, mint ahogy gondoltam volna. A kölykök egész jól bírják. Együtt is, velem is, az anyjuk nélkül is.
Peti nagy franc persze, mindent ki akar hisztizni magának, de már Réka is átlát a szitán. Nem hergeli az öccsét, hanem (persze az én jó tanácsomra) ráhagyja a dolgokat, amitől persze a kisebbik ideges lesz. Dehát ez volt a cél :-)

Holnap korán ovi, majd Tiszaújváros, Szécsény, és még időben haza, ne az én gyerekeim legyenek megint a tökutolsók az oviban.
Tényleg nem értem, a többi szülő hogy a fenébe csinálja. Pedig dolgoznak ők is...